Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pillangóként szárnyalva

2018.07.18

Idei nyaralásunkon Pécs felé vitt utunk. Négy csodás napot töltöttünk együtt a szeretet jegyében.

Szeretni valaki valamiért: ez volt utunk mottója. Minden évben egy fontos üzenettel kelünk útra. Mindig nehéz feladat valami újat kihozni a szeretet fogalmából, de nem adjuk fel. Hisszük, hogy ez nem egy elcsépelt dolog, és oly sokféle módon lehet megközelíteni, melyekre a hétköznapok forgatagában nem is gondolnánk. Ezúttal arra koncentráltunk, miért is szeretjük embertársainkat, észrevesszük-e magát az embert a külsőségek mögött. Tudunk-e valóban nyitott szívvel állni valakihez, és megtapasztalni azt az érzést, aminek felbecsülhetelen értéke van: ha azt hallod másoktól, hogy jó vagy, és úgy szeretnek, ahogy vagy. (Eline Snel)

Őszintén szólva nem volt könnyű helytállnunk. Ez az út vegyes érzelmekkel töltött el minket. Voltak apró csodák és zidegzuhanyként ránk zúduló élmények is. És ez utóbbiak erősítették bennünk az elfogadást.

Dinnyésen felfedezve a várparkot csillagászati magasságokba buszoztunk. Kis túlzással persze: a zselici csillagvizsgálóban töltöttük a délutánt, és az eget kémlelve ismerkedtünk a csillagképekkel. Az utazás fáradalmait egy kicsit kipihenve másnap Siklós felé vettünk az irányt. A várparkos élményeinket felelevenítve élőben is megcsodálhattunk egy középkori várat: hazánk legjobb állapotban lévő példányához volt szerencsénk.

A dombra felkapaszkodni azonban nem volt egyszerű. Útfelújítások sora tarkította utunkat, nehezen találtuk meg a helyes irányt. A buszról pedig villámgyorsan kellett lepattannunk, hogy ne akadályozzuk a forgalmat. Zoli bácsi mindent megtesz azért, hogy minél kényelmesebben szállhassunk le: amely néha a forgalom rövid idejű fenntartásával jár. :) A várkaputól még egy kisebb emelkedő várt ránk. Mire feljutottunk a dombra, kellően megalapoztuk a napi kardióedzést.

Ahhoz, hogy lelkiekben is magasságokba emelkedhessünk, Máriagyűdre látogattunk. Szűz Mária oltalma alatt imádkoztunk, énekeltünk, és a nap történetéhez (A hernyó és a pillangó) hűen mi is egy kicsit pillangóvá változtunk. Felemelő élmény volt együtt tölteni a délutánt, miközben mindenki megrajzolta a saját pillangóját. Ezeket másnap a közös szív köré helyeztük, amelyet első nap a saját kis szíveinkkel díszítettünk fel.

37182525_234629684022607_8498328883811057664_n.jpg

37002240_1175069519299779_1469197334301638656_n.jpg

Leereszkedve kicsit az égi magasságokból vízre szálltunk, és a Dráván hajóztunk vacsora előtt. Másnap pedig Pécset fedeztük fel, ahol szintén nem volt könnyű dolgunk a kerekesszékkekkel az útfelújítások miatt. Helga fagyival kárpótolt minket a nagy melegben. A székesegyház és a dzsámi után a Zsolnay-negyedben készítettük el saját nyalókánkat és csodáltuk meg a páratlan porcelán alkotásokat. Az utolsó nap pedig már valóban a pihenésről szólt: a Tamási Fürdőben lubickolva élveztük az utolsó együtt töltött órákat.

Nem volt egyszerű megküzdenünk nap mint nap a valódi szeretettel, és valóban úgy szeretni/elfogadni valakit, valamit, ahogy van. Voltak olyan programok, melyeket nem sikerült megvalósítanunk, nem mindenki állt hozzánk nyitott szívvel, de valahogy mégis minden kerek egész lett a végére. Elengedtük a negatív energiákat, és magunkat adtuk, minden helyzetben. Elfogadtuk, hogy ezektől a tapasztalatoktól is gazdagabbak leszünk, és jó és rossz élmények nyomaival együtt válunk mi magunk is színes pillangókká. 

36271757_1176050572535007_9126441896363687936_n.jpg